Pár nappal ezelőtt, 2026 augusztus végén itthon is elérhetővé vált a ChatGPT Ads mindenki számára, az ún. önkiszolgáló Ads Manageren keresztül. Elsőre azt gondolhatjuk, hogy érkezett még egy, újabb hirdetési platform a Google, a Meta vagy éppen a TikTok mellett, azonban a ChatGPT Ads ennél sokkal érdekesebb változást hozhat.
A különbség elsősorban nem a hirdetési formátumban, hanem a környezetben van, ahol a hirdetéssel találkozik a felhasználó. A ChatGPT-t ma már több, mint 1 milliárd ember használja hetente, többek között információgyűjtésre, termékek összehasonlítására és döntések előkészítésére.
A Criteo 2026-os kutatása szerint az AI-asszisztenst használó megkérdezettek 63%-a már a termékek felfedezési, kutatási vagy összehasonlítási szakaszában is igénybe veszi ezeket az eszközöket.
Vagyis egy olyan új hirdetési felület nyílt meg, ahol a felhasználó sok esetben már részletesen elmondta, mit szeretne, milyen problémát próbál megoldani és milyen szempontok alapján fog dönteni.
Az önkiszolgáló Ads Manager azt jelenti, hogy a hirdetési felülethez már közvetlenül is hozzáférhetünk, tehát a kampányok indításához nincs szükség sales house-ra vagy technológiai partnerre. Működésében ebből a szempontból sokkal inkább a Google Adshez vagy a Meta Adshez hasonlít. Ez közel sem jelenti azt, hogy a kampánykezeléshez ne lenne szükség PPC-s szaktudásra, lévén a megfelelő kampánystruktúra, célzás, licitálás, mérés és optimalizálás itt is alapvetően meghatározza majd az eredményeket.
Hogyan működik a ChatGPT Ads?
A hirdetések a ChatGPT válasza alatt, attól jól elkülönítve jelennek meg. Fontos különbség a hagyományos, azaz organikus AI-megjelenésekhez képest, hogy a hirdető nem vásárolhatja meg a helyét a ChatGPT válaszában, és a fizetett hirdetés nem befolyásolja, hogy maga a ChatGPT mit válaszol.
A hirdetés tartalmazhat márkanevet, logót, címsort, leírást, képet és természetesen a landing oldalt. Termékalapú kampányoknál pedig feedből is létrehozhatóak a hirdetések, ami különösen a webshopok és e-commerce szereplők számára lehet érdekes.
A célzás logikája a beszélgetés kontextusa és a felhasználó szándéka alapján kerül meghatározásra, ez részben másfajta gondolkodást igényel, mint egy Google vagy Meta kampány esetén, bár az is igaz, hogy a Google hirdetések is egyre jobban ezirányba haladnak.
Ehhez használhatjuk az úgynevezett context hinteket is. Ezekkel nem konkrét keresőkifejezéseket adunk meg, hanem azt írjuk le, milyen beszélgetési helyzetekben lehet releváns a termékünk.
Tehát egy példán keresztül bemutatva nem azt adjuk meg célzásnak, hogy futócipő, hanem egy olyan keresési szándékot vagy helyzetet, amikor egy kezdő futó kényelmes, jól csillapító cipőt keres az első 5 kilométeres versenyére.
A context hint ugyanakkor nem egy pontos egyezést jelent, nagyban segíti a rendszert a megfelelő beszélgetések megtalálásában, de nem garantálja, hogy csak ezekben jelenünk meg.
Kiknek jelennek meg a hirdetések?
Jelenleg a ChatGPT Free és Go felhasználói találkozhatnak hirdetésekkel, míg a Plus, Pro és üzleti csomagok reklámmentesek.
Ez különösen B2B hirdetőként fontos korlát lehet, hiszen az intenzívebb üzleti AI-felhasználók nagyobb arányban fizetnek elő valamelyik csomagra, ezzel kiváltva a reklámmentességet.
Az SE Ranking saját B2B tesztjében például a ChatGPT Ads több, mint 97 ezer megjelenést és 1263 kattintást, azaz 1,30%-os CTR-t hozott, de a kampányban elég kevés regisztráció érkezett. A cég ezt részben éppen azzal magyarázta, hogy ideális célközönségének jelentős része valószínűleg fizetős ChatGPT-csomagot használ.
Mennyibe kerül a hirdetés és mit mutatnak az első benchmarkok?
Magyar benchmarkokról egyelőre korai lenne beszélni, és még nemzetközi szinten is óvatosan kell kezelni a számokat.
A belépési küszöb nem túl magas jelenleg még, forint alapú fióknál kampányonként nagyjából napi 6000 forint a minimális költségkeret.
Ez azonban inkább technikai minimum, ha szeretnénk értékelhető mennyiségű adatot gyűjteni, egy fókuszált első tesztnél inkább néhány százezer forintos havi médiaköltéssel érdemes számolni. A pontos összeg természetesen erősen függ a célpiactól, az ajánlattól és attól is, hány különböző célzási helyzetet szeretnénk tesztelni.
Az OpenAI CPC kampányoknál indulásként 3–5 dolláros maximum CPC licitet javasol, ez azonban ajánlott kezdő bid, nem átlagos kattintási költség.
A már említett SE Ranking tesztben külső szakértői tapasztalatok alapján 1,5–4 dollár közötti CPC-ket láttak. Egy amerikai, 15 napos e-commerce tesztben az Opascope körülbelül 1,72 dolláros CPC-t, 2,35%-os konverziós arányt és 1,49x ROAS-t mért.
CPL-re jelenleg nincs olyan publikus magyar vagy nemzetközi adat, amit valódi benchmarkként érdemes lenne kezelni. A korai kampányok közötti eltérések még túl nagyok ehhez.
Érdemes már most kipróbálni?
Szerintem mindenképp, bár egyelőre egy tesztelendő csatornaként javasolnám inkább, mint a hirdetési mixünk alappillére, de könnyen lehet, hogy ez néhány hónapon változni fog.
A ChatGPT Ads legérdekesebb lehetősége nem az, hogy találtunk még egy helyet, ahol kattintásokat vásárolhatunk. Sokkal inkább az, hogy egy olyan pillanatban tudunk megjelenni, amikor a felhasználó éppen feltár egy problémát, alternatívákat mérlegel vagy döntést készít elő, azaz azt kell figyelembe venni innentől, hogy milyen döntési helyzetben szeretnénk relevánsak lenni a felhasználók számára?
Az újdonság egyik előnye éppen az, hogy a következő hónapokban még mindenki ismerkedik a platform működésével, így aki most kezd el tesztelni, annak lehetősége van saját benchmarkokat kialakítani, megtanulni, milyen beszélgetési helyzetek, üzenetek és ajánlatok működnek a saját piacán, még azelőtt, hogy a csatorna igazán telítetté válna.
Az elsőként megszerzett előny ezért szerintem nem feltétlenül az olcsóbb kattintás lesz, hanem a tapasztalat és az adat, amit később már sokkal nehezebb lesz gyorsan behozni.
Forrás:
